Napjaink bizonytalan környezetéhez való alkalmazkodás kényszere a deregulált és feljövő piacgazdaságokban egyre nagyobb nyomást gyakorol a lakosságra, de a döntéshozókra is. Az élesedő verseny, az egyre igényesebb elvárások megkövetelik a hatékonyságot, a kreativitást, és szükség esetén a reagálókészséget is.
A vezetők, így a városvezetők feladata is, hogy biztosítsák a tiszta fejjel való gondolkodást, a célirányosságot és a cselekvés iránti elkötelezettséget, amelynek együtt kell járnia a változások végrehajtásában játszott aktív szerepvállalásukkal. Az ösztönzés, egy új ügy vonzóvá tétele az együttműködés megnyerésének előfeltétele. Minden változás lehetetlen a változás szükségességének felismerése nélkül. A jobb jövő víziójának hiányában pedig nincs ami ösztönözzön magára a változtatásra.
2011. március 22., kedd
2011. március 15., kedd
Március 15. Nemzeti Ünnep!
Reménnyé váljon az emlékezet! Jókai szavaival élve:”Volt Magyarországnak és Ausztriának egy átoktemetője, ki fürdött a vér tengerében, megemésztett milliárdokat, melegedett égő városoknál, vigadott milliók jajkiáltásánál, s széttépett erős láncokat, miket Istenkéz alkotott, testvért testvérhez, apát fiúhoz, nemzetet királyához kötő szeretet láncát.”
Ne feledjük, hogy 1848-as forradalom győzött, viszont a szabadságharc elbukott, ami már nem bátorság, hanem erő kérdése volt, ugyanúgy, mint 1956-ban. Emlékezzünk a dicsőséges napokra egy ismeretlen költő versével:
Szerette hazáját, szívvel, szóval tettel,
Védte szabadságát, híven becsülettel!
Áldozott szenvedett, jutalmát nem kérte,
S nem küzdhetvén többé, vérpadon halt érte.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)